Visegrádi 4-ek, de csak három futammal. Az idei közép-európai versenysorozat csak három állomásból állt, miután a csehországi versenyt ezúttal nem rendezték meg. A múlt heti szlovák és magyar forduló után ezúttal Lengyelországban versenyzett a Team United Shipping a V4 keretein belül.
A Głogów környéki versenyen egy körpályát kellett ötször abszolválni, amin egy kisebb kaptató nehezítette a versenyzők dolgát. A múlt hétvégéhez hasonlóan ezúttal sem alakult ki klasszikus napszökése. Az öldöklő tempóban azonban Fetter Eriknek néhány versenyzővel együtt sikerült elszakadnia. Nem sokkal később egy nagyobb csoport is felért rájuk. Köztük volt Pelikán János is! Az összeérő, körülbelül 30 fős sorból aztán Fetter Eriknek még volt ereje egyet lószolnia. A kiscsoportos hajrában végül 7. lett, a csapatban most debütáló Nikiforos Arvanitou pedig a 12. helyet szerezte meg.
A V4 összetett versenyét Pelikán János nyerte, miután a főmezőny tagjaként a 28. helyen ért célba.
Pelikán János értékelése:
“Próbálkoztam. Benne voltam abban a harminc főben, aki utolérte Erikék csoportját, de végül ő ment tovább közülünk. Mivel Erik ott volt, nem ugrottam minden támadásra, nem akartam felhúzni a komplett csoportot. Cél volt az összetett győzelem, de nehéz volt egyszerre figyelni a szakaszra és arra is. Figyeltem azokat, akik szóba jöhettek, mint ellenfél, de a többieket nem igazán érdekelte ez. Az első csoportban nem volt senki, aki az összetettre veszélyes lett volna.”
Fetter Erik a versenyről:
“Arra számítottunk, hogy nagyon kemény verseny lesz az eddigi V4-ekhez hasonlóan. Nem volt napszökése, inkább egy-két fős próbálkozások voltak, de amikor mi, vagy más nagyobb csapatok akcióztak, nem alakult ki sikeres elmenés. A 90. kilométernél elől voltak már hatan, amikor előreállt az ATT. Én ekkor betámadtam őket, de nem jött velem senki, és fel tudtam ugrani az elől tekerőkre. Dolgozgattunk, de nem voltak túl erős versenyzők, így megjött ránk egy nagyobb csoport, benne Janival. Ez egész jó felállás volt nekünk, bár jobb lett volna, ha még egy emberünk velünk van. Az egyik támadással el tudtam gurulni, egy lengyel sráccal voltunk elől. Ezután az egyik körben az emelkedőn felugrottak ránk heten, és így alakult ki a győztes szökés. Az utolsó körben még négyen meghúztuk, de nem dolgoztunk kellően össze. A sprintnél a kanyarokban arrébb raktak és sebességet vesztettem – így jött össze a hetedik hely.”
Nikiforosz Arvanitu az első TUS-os napjáról:
“Az első versenyem a Team United Shippinggel izgalmakkal teli volt. Nehéz hetem volt. Elkaptam valami betegséget, és nem tudtam rendesen edzeni. Ma volt az első nap, amikor jobban éreztem magam. Elégedett vagyok a teljesítménnyel és az eredménnyel is.
Erik támadása után igyekeztünk kontrollálni a próbálkozásokat, aztán pedig a sprintre készülődtünk. Nagyon kaotikus volt, de jól helyezkedtünk, és az utolsó kilométeren az első helyek egyikén haladtunk Stolić-csal. A vége nagyon technikás volt. Három 90 fokos kanyar volt az utolsó 500 méteren. Szerintem jó eredményt értünk el. Elégedett vagyok a 12. helyemmel, és Erik 7. helyével is. Alig várom a jövőt, nagyon izgatott vagyok.
Egy vicces pillanat történt az első körben, amikor vissza kellett ugranom a kocsiba, hogy beállítsam a nyergemet. Miközben lazítottuk menet közben, egy döccenő miatt a nyerget tartó darab lerepült az útról. Majdnem nyereg nélkül maradtam! Megálltunk, és a szerelőnk lenyűgözött azzal, hogy levett egy alkatrészt egy tartalék bicikliről, és felszerelte az enyémre, tökéletesen visszaállítva a nyeregmagasságot. Sikerült visszajönnöm a mezőnyre, és folytattam a versenyt. Nagy köszönet neki és az egész stábnak. Alig várom a következőket, nagyon izgatott vagyok.”
📷Fotók: Schöff Gergely