A rövid 1,5 kilométeres repülőtéri prológ után a versenyzők ma egy kihívásokkal teli 142 kilométeres országúti szakaszon vettek részt a horvátországi Isztriai-félsziget hullámzó terepén. Az időjárás nem állt a résztvevők oldalán, a teljes távot esőben kellett teljesíteni. Erik nagy merészen csatlakozott két másik versenyzőhöz a nap szökésében a korai kilométerekben. A két hegyi hajrában sikerült maximális pontszámot elvinnie. A mezőny keményen dolgozott, hogy csökkentse a hátrányt, de a szökés tempója túl erősnek bizonyult. A fináléban megelőzte szökevénytársait, és egyedül haladt át a célvonalon, mögötte pedig a mezőnyben Mihajlo – kiváló helyezkedése által – a 10. helyen ért be. Erik így a szakaszgyőzelmen kívűl megszerezte: a hőn áhított összetett vezetői trikót, a hegyi pontverseny trikóját és a sprint pontverseny trikóját.
A csapat előtt álló két további szakaszon most ezen trikók megvédésére összpontosítanak a srácok. A 22 másodperces előny összetettben nagy bizalomra ad okot nekik és teljes mértékben készen állnak Erik támogatására.
Erik így nyilatkozott a napról:
Reggel még nem éreztem úgy, hogy ez egy különleges nap lesz, de egy nagyon jó kávé azonnal megváltoztatta a véleményemet. Igazából elég random volt ez a mai, de már a rajt után végig próbáltam elöl helyezkedni, mindig az első húsz között. Itt a legelején jött egy körforgalom, amit mindenki nagyon óvatosan közelített meg a szakadó esőben csúszós utak miatt. Nekem sikerült lendületből átmennem ezen, és utána vissza se nézve nyomtam perceken keresztül ahogy csak tudtam. Ketten tudtak még velem jönni, és együtt sikerült teljesen eltávolodni a mezőnytől.
Eredetileg is az volt a terv, hogy ma mindenképpen legyen TUS versenyező a szökésben, de nem feltétlenül volt ez rám osztva. Egész napos, folyamatos harc volt ez a mai, sokszor egyedül tekertem az élen, de végül az utolsó 75 kilométert a Hagens Berman Jayco versenyzőjével párban teljesítettük. Fogösszeszorítós kemény szakasz volt a mai, de iszonyat jó érzés volt elsőnek beérni. Bíztam magamban, és a tapasztalatomban, hogy egy ilyen esős, szeles, technikás pályán tényleg van esélyem nyerni. Komfortosan érzem magam ilyen körülmények között, és azt hiszem ezt ma meg is mutattam.
Innentől fogva célunk, hogy megtartsuk a trikót, és úgy gondolom ha én erre ma egyedül képes voltam, akkor holnap hatan még erősebbek leszünk. Nagyon bizakodó vagyok.
Nagyon ügyes volt ma Erik, és az egész csapat kiválóan versenyzett. Mihajlonak is jól sikerült helyezkednie, az elején jött meg a sprinten. Viszont Erik tényleg brutálisat ment ma, okosan, éretten hajtott, kihasználta a képességeit, és ez egy karakteres győzelemhez vezetett.
Az előrejelzés alapján már számítottunk a rossz időre és, hogy emiatt nagy tempó lesz, sok támadással, káosszal a mezőnyben. A tegnapi prológ csak pár másodperces különbségeket szült, így mindenkinek volt oka az agresszív, aktív versenyzésre. Ezért a feladat az volt, hogy figyeljenek a srácok, reagáljanak mindenre, és legyenek agresszívabbak mint Porecben, vagy Umagban (előző két versenyünk), akár kezdeményezzenek maguk is. A végén pedig ha sprintre kerül sor, akkor Mihajlot kell segíteni.
Már a szezon előtt tudtuk, hogy erős a csapatunk, és mindenki jó formában van, így erre építettünk az eddigi versenyeken. Erre kimondottan figyeltem, hogy mindenki kellő magabiztossággal, motiváltan, magában és a csapatban is bízva álljon rajthoz. A mai nap ennek a hozzáállásnak is a gyümölcse.
A holnapi napra a trikó megvédése a cél, a csapatban megvan az erő hozzá, bízom benne, hogy legalább olyan szerencsés napunk lesz mint a mai volt.
Fotók: Schöff Gergely